„Azt szeretném, hogy aki megkóstolja a nápolyi pizzámat az azt mondja: hát ez k***a jó!”

Tasty pizzéria, ha egy igazán jó nápolyi pizzára vágysz…

Számtalan olyan divatos helyet találni Budapesten, ahová jobbnál- jobb randikat, vagy családi vacsorákat lehet szervezni, és én biztos vagyok benne, hogy a Tasty pizzéria nincs a palettátokon. Jelezném: nagy hiba. Tessék elővenni a határidőnaplótokat, telefonotokat, jegyzeteket vagy bármit, amit használtok, és véssétek bele csupa nagy betűvel: „ezt ki kell próbálnom!!!

De térjünk is rá a lényegre…

Egyszer volt, hol nem volt, a Móricz Zsigmond körtéren túl, a Bartók Béla úton áll egy pizzéria.  Az aprócska hely, kívülről nem látszik különlegesnek, de az üvegajtón túl egy varázsbirodalom vár minden odalátogatót, tele meglepetéssel, csodával, ízekkel.

A pizza birodalom ura Ervin, és királynője Réka gondolt egyet, és a pandémia kellős közepén, – amikor mindenki más zárt, – ők kinyitották az ízek kapuját. Ervin addig ment, amíg megalkotta a legtökéletesebb pizza- tészta receptjét, és a klasszikus nápolyi stílust követve 72 órás kelesztéssel, minimális élesztővel, 500 fokon létrehozta a Budapest egyik legfinomabb pizzáját.

A nápolyi pizza mestere, Ervin!

Tudom, hogy nagyon sokszor írom nektek, hogy vannak ízek, amit ki kell próbálnotok, de ezt a nápolyi pizzát szívem minden szeretettével ajánlom nektek. A titkot nekem sem árulta el Ervin, egyet viszont tudok: botrányosan jól csinálja! Maximalizmus, erő, kitartás, profizmus.

Arra gondoltunk, hogy mi is belekóstolunk ebbe a kis mesébe, és fogtuk a két kis tündérünket, és elvittük őket oda, ahol nem tündérporral, hanem liszttel van felszórva az út, a kismanók szerepét pedig szorgosan ki – be surranó futárok sokasága veszi át.

A kedves fogadtatás mellett gyorsan fel is vették a rendelésünket, ahol azt kértük, amit ilyen esetben mindig is szoktunk, a szakács kedvencét. Ervin gyorsan körbevezetett a kis birodalmában, és már rohant is vissza a pult mögé, és fogadta a folyamatosan érkező rendeléseket. Körülbelül másfél órát töltöttünk el a Tastybe, de nem volt olyan öt perc, hogy egy futár ne toppant volna be, és ami csak a távozásunk után tűnt fel, hogy 2 percnél több időt egyik se töltött el ott.

Aztán leesett, hogy a sütési technológiának köszönhetően, 500 fokon pillanatok alatt megsül a pizza, így egy étel elkészítésének időbeli nagy részét a nyújtás és a feltét rárakása teszi ki. 4 fantasztikus limonádé mellett, mindent átható gondosság és odafigyelés közepette ámultunk. Egyszerűen nem értettük. Az alábbi kérdéseket tettük fel Ervinnek? ’Ezt, meg hogyan csinálod?!’

’Hogy lehetséges az, hogy ilyen ízeket nem ismer a nagyvilág, és hogy rengeteg helyen megfordultunk, és más miért nem képes erre?’

Ervin csak mesélt és mesélt, a kezdetekről, a szeretett családjáról, Rékáról és kislányukról, az álmaikról, a múltjáról, és a válasz végig ott volt az asztalunkon, a Pesto Pizzámon, a gyerekek kukoricás pizzáján, vagy a párom Napoli pizzáján. Minden egyes mozdulatában benne van a lelkesedés, energia és vágy, hogy amit kiad a kezéből, az tökéletes legyen.

Elmesélte, hogy amióta nyitottak, egyetlen egyszer jött panasz a pizzájukra, és az annyira megviselte, hogy úgy volt vele, hogy minimum 5 napig bezár, amíg nem jön rá, mi okozta a hibát. Életemben egyetlen egy emberrel találkoztam, aki hasonló [kicsit még magasabbal is] maximalizmussal van megáldva, mint ő. Aztán aludt rá párat, és rájött, hogy az emberi oldalon volt a hiba, és nem a technológiában, ami meg valljuk be, megesik.  És hogy mi a célja?

„Azt szeretném, hogy aki megkóstolja a pizzámat az azt mondja: hát ez k***a jó!”

Ervin. Ez az! K***A JÓ!

Annyira az, hogy mi, nem is tudunk jelenleg olyan helyet, ahol a mi szánk ízének finomabb pizzát csinálnának. Látogassátok meg a Tasty Pizzériát nem fogjátok megbánni. Ja, és előre szeretnék szólni, hogy ez nem egy gyertyafényes olasz étterem, ahol a sejtelmes fények árnyékában megbújó tradicionális olasz zenészek muzsikálják az ’O sole mio’-t.

Mert nem! Ez egy ízig vérig street food hely, és Ervin egy igazi gasztro-betyár, a nápolyi stílus nagymestere!

Ervin, Réka! Brutálisan jók vagytok! Köszönjük!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük